huszonegyedik fejezet
Mia hason feküdt Gabe íróasztalán, derekig felhúzott szoknyával. Miután Gabe óvatosan kihúzta belőle a kúpot, behunyta a szemét, és megkönnyebbülten sóhajtott fel. Egész délután csaknem eszét vesztette az állandó ingerléstől.
Végre egy kicsit lehiggadhatott. Gabe gondosan megtisztogatta, és a törlőkendővel hosszan, megnyugtatóan simogatta az ánusza érzékeny húsát, aztán visszahúzta a fenekére a szoknyát, és kedélyesen rácsapott.
– Szedd össze a holmid! Hazamegyünk átöltözni, aztán elviszlek vacsorázni.
De Mia csak az asztalhoz akart tapadni, és ott feküdni legalább még negyedóráig, míg magához nem tér a hosszasan fenntartott, csaknem önkívületi állapotból. Gabe azonban nem büntette meg azért, hogy nem engedelmeskedett neki rögtön. Megfogta a vállát, és felhúzta az asztalról, majd a karjába vonta. Mia hozzásimult, mélyen magába szívta fűszeres illatát és a testéből áradó melegséget. Gabe homlokon csókolta, és suttogva mondta:
– Tudom, hogy sokat kívánok tőled, de isten bocsássa meg, képtelen vagyok fékezni magamat. Mia rámosolygott, a nyakába fonta a karját, és szorosan átölelte. Gabe egy pillanatra megdermedt, mintha meglepte volna a gesztus. Aztán ő is magához szorította, és belefúrta az arcát Mia hajába.
– Ne hagyd, hogy megváltoztassalak, Mia! Így vagy tökéletes, ahogy vagy – suttogta. Csakhogy már megváltoztatta. Visszavonhatatlanul. Soha többé lesz a régi. Amikor elengedte Miát, elfordult, mint aki gyűlöli magát azért, amit az előbb mondott. Mia megigazította a ruháját, és úgy tett, mintha nem venné észre a kínlódását. Odament az asztalához, felvette a táskáját, megfordult, és ragyogó mosollyal az arcán kérdezte:
– Mehetünk?
Gabe kinyújtotta a karját, és előreengedte. Kezét Mia derekára tette, miközben kiléptek az irodából. Elköszöntek Eleanortól, aki szintén épp menni készült, és a liftnél összefutottak Ashsel. Mia szíve a torkában dobogott. Nem egy üzleti vacsorán kellene lennie Jace-szel? Jesszus, mi van, ha megpróbált bejönni Gabe irodájába, csak zárva találta? Vagy ami még rosszabb, ha meghallott valamit?
– Azt hittem, Jace-szel vagy – jegyezte meg lazán Gabe.
Ash rájuk mosolygott, és Mia lenyűgözve nézve, milyen átkozottul jóképű.
– Itt felejtettem egy dossziét, amelyben fontos információk vannak az üzletfelekről, akikkel találkozni készültünk. Jace épp smúzol nekik és kiment engem, amiért váratlanul feltartóztattak. Mia felhorkantott.
– Jace smúzol? Azt hittem, ez a te dolgod. Hogy a pokolba érted el nála, hogy te gyere vissza a dossziéért? Jace most biztosan lekaparja az arcáról a bőrt, hogy ebbe belement. Ash finoman belecsípett Mia arcába, és magához húzta, hogy megölelje.
– Hiányoztál, kölyök! Amúgy meg nem hagytam neki más választást. Elszaladtam, még mielőtt feleszmélt és morogni kezdett volna.
Mia is átölelte. Biztonságban érezte magát attól, hogy Ash kimutatta iránta érzett szeretetét. Régóta nem lógott vele, sem a bátyjával, és hiányoztak neki. Legfőképp megnyugtató, védelmező jelenlétük.
– Te is hiányoztál! Túl sok időt töltöttünk távol egymástól. Kezdtem azt hinni, hogy már nem is szeretsz.
Beszálltak a liftbe. Ash megdöbbenést színlelt.
– Még hogy én nem szeretlek?
Sárkányokkal is megküzdök érted, úrnőm! Levágom a fejüket, és a lábad elé szórom mindet. Hiszen imádlak! Mia a szemét forgatta.
– Ne vidd túlzásba a hízelgést! Különben is, reménytelen rám pazarolnod a csáberőd.
Ash átkarolta a vállát, és közben végig mosolygott.
– Álmodozni csak szabad – évődött, majd mélyen felsóhajtott.
– Egy nap az enyém leszel…
– Persze, miután Jace levágta a golyóid – morogta Gabe.
Ash borzongott, és az önkéntelen gesztus csak még szexisebbé tette. Mia arra gondolt, milyen kár, hogy nem vonzódott hozzá, pedig biztosan eszelősen jó az ágyban. Elbűvölő. Játékos. És őrjítően szenvedélyes. De ha igazak voltak a pletykák, és Jace-szel mindig ugyanarra a nőre hajtottak, az szörnyen bizarr lett volna…
Miát a gondolattól is kirázta a hideg. Volt néhány dolog, amit nem akart tudni a bátyjáról. Amikor elképzelte őt meztelenül egy édes hármasban, máris elment a kedve Ashtől. Nagy kár, mert az a pasas beindította a fantáziáját.
– Később találkozunk, Gabe – búcsúzott Ash, mikor kilépett a liftből.
– Jace vár, és ha nem érek oda időben, elijeszti a befektetőket, mielőtt levehetném őket a lábukról.
Gabe intett, Mia pedig elköszönt. Aztán Gabe sürgetően betessékelte a kocsijába, hogy mihamarabb hazaérjenek.
– Találkoztok Ashsel ma este? – kérdezte Mia, miután beültek.
– Akkor mégsem megyünk vacsorázni? Gabe összeszorította a száját.
– Velem vacsorázol, ahogy mondtam. Aztán kilenc körül találkozom a fiúkkal egy italra.
– Ó! – bökte ki Mia, és azon morfondírozott, mire fel az alkalom. Nem mintha ez kivételes eset lett volna. Ha mindhárman a városban voltak, sok időt töltöttek együtt.
Sejtette, hogy ha mindez egy csapásra megváltozna, pontosan egy időben azzal, hogy elkezdett Gabe-nek dolgozni, az gyanakvásra adhatna okot, legfőképpen Jace-nek.
– Mit vegyek fel? – kérdezte, hogy témát váltson. Gabe rápillantott, és tetőtől talpig végigmérte, mintha a tekintetével le akarná vetkőztetni.
– Az egyik új ruhádat. Azt a feketét, amelyik combig fel van sliccelve.
Mia érdeklődően nézett rá.
– Elegáns helyre megyünk?
– Elviszlek egy kellemes, csendes helyre, ahol lehet táncolni, jó a zene, és gyönyörűek a nők. Ennél többet egy férfi nem is kívánhat – válaszolta Gabe titokzatosan.
Miát felvillanyozta a bók, és elmosolyodott. Gabe szája azonban kinyílt, mintha nem hagyhatná szó nélkül az örömét.
– Te nem csak gyönyörű vagy, Mia! Azt akarom, hogy ezt sose felejtsd el. Több vagy ennél. Ne hagyd, hogy annyit vegyek el belőled, míg végül semmid sem marad.
Egyre gyakoribbá váltak ezek a rejtélyes figyelmeztetések. Mia nem tudta, mit kezdjen velük.
Vajon őt próbálta megóvni, vagy saját magát? Gabe rejtélyes volt, mint egy szfinx. Sosem tudta pontosan, mi jár a fejében. Kivéve szex közben. Akkor szavak nélkül is értette minden gondolatát.
Miután felmentek a lakására, Mia eltűnt a fürdőszobában, hogy készülődjön. El akarta kápráztatni Gabe-et, ha már valami flancos helyre készültek. Szeretett volna kifinomultnak tűnni, hogy jól mutasson az oldalán.
Becsavarta a haját, majd elegánsan feltűzte, néhány tincset pedig kihúzott, hogy lazán a nyakába hulljanak.
Szolid sminket tett fel, csak egy kis szemspirált és
halvány rózsaszín szájfényt, hogy ajka ragyogjon, de ne tűnjön túl drámainak.
Volt abban valami, hogy sminkből a kevesebb több. Ő is azt vallotta, hogy az az
igazi művészet, ha meg sem látszik, hogy ki van festve.A ruhája lélegzetelállító volt. Maga sem tudta elhinni, milyen pompásan állt rajta. A körömcipőben elég magasnak tűnt ahhoz, hogy a kihívóan felsliccelt, hosszú estélyi jól mutasson rajta. Formás lába kecsesen villant ki belőle.
Bár Gabe folyton ócsárolta a váll nélküli koktélruhát, amelyet a megnyitóra vett fel, mégis kiválasztotta ezt az estélyit, holott csak két vékony pánt keresztezte egymást a hátulján. A háta többi részét szabadon hagyta, és a merész, ejtett kivágás épp a feneke fölött ért véget. A dereka hívogatóan villant ki belőle, mintha csak egy férfi kezére várna, hogy átfogja.
Nem vett fel melltartót, de a felsőrész elég szoros volt ahhoz, hogy ne kelljen emiatt aggódnia. A ruha ejtett nyaka pedig épp csak sejtetni engedte a dekoltázsát.
Gabe egyértelműen furcsa hangulatban volt. Általában ki nem állhatta, ha mások – különösen más férfiak – kihívó ruhában látják. De ma este a kívánságára Mia úgy nézett ki, mint a végzet asszonya, és ez csodás magabiztossággal töltötte el.
Amikor kilépett a fürdőből, Gabe az ágy szélén üldögélt, rá várva. Elismerően pillantott végig rajta, mire Mia csábosán feltett kezekkel megpördült előtte, majd kérdőn nézett rá.
– Jó leszek így?
– De még mennyire – dörmögte Gabe. Mia is lenyűgözve nézte őt. Méregdrága, háromrészes öltönyében szívdöglesztően festett. Egy másik férfin talán unalmas lenne a fekete nadrág fekete zakóval és fehér inggel. Sőt komor. De Gabe-en istenien állt. Elegánsan laza volt, mint aki leszarja, ki mit gondol, és ez csak még szexisebbé tette.
– A nyakkendő nem kötelező azon a helyen, ahová megyünk? – évődött Mia. Gabe félmosolyra húzta a száját.
– A kedvemért eltekintenek ettől a szabálytól.
Miért is lenne ez meglepő? Ki tudna egyáltalán nemet mondani Gabe Hamiltonnak?
Nem csak dúsgazdag volt, kisugárzása egyaránt lehengerelte a nőket és a férfiakat. Senki sem volt közömbös iránta. Sokan tartottak tőle, mások gyűlölték, de mindenki tisztelte.
– Kérsz valamit inni indulás előtt?
Mia lassan ingatta a fejét. Tudta, hogy minél tovább maradnak a lakásban, annál valószínűbb, hogy sosem jutnak el vacsorázni. Pedig már alig várta, hogy Gabe végre igazi randira vigye. Eddig másról sem szólt a kapcsolatuk, mint a szexről meg a munkáról.
Gabe feléje nyújtotta a kezét, Mia pedig összekulcsolta az övéivel az ujjait. Elindultak a lifthez, hogy lemenjenek a kocsihoz. Útközben Mia azon vívódott, hogy felhozza-e egyáltalán a délutáni közjátékot Lisával. Furdalta a kíváncsiság, de nem akart bombát robbantani már az este legelején.
Oldalra pillantott, és Gabe elkapta a tekintetét, majd kérdőn nézett rá.
– Mi az? Mia habozott, aztán arra jutott, hogy ezért még az újabb kúpot is megkockáztatja. Úgysem hagyná nyugodni, ami az eszében járt.
– Hmm, Lisa… Mielőtt még folytathatta volna, Gabe arcvonásai megkeményedtek, feltartotta a kezét és a szavába vágott.
– Nem vagyok hajlandó egy tökéletes estét elrontani azzal, hogy a volt feleségemről beszélgessek.
Nos, ennyi volt. Mia pedig nem akart akadékoskodni, hiszen ő sem szerette volna elrontani ezt az estét. Még akkor se, ha majd' kifúrta az oldalát a kíváncsiság, hogy mit gondol Gabe erről az egészről. Talán egy kicsit félt is az igazságtól…
Az étteremben a pincér egy szeparéhoz kísérte őket. A hely mesés volt. A kellemes hangulatvilágítás mellett az asztalokon is gyertyák égtek. Az örökzöldekből készített dekorációra égősorokat aggattak, amitől Miának egészen karácsonyi hangulata támadt. Imádta az ünnepeket a városban tölteni. Jace mindig elvitte a Rockefeller Centerhez, hogy megnézzék, ahogy kigyúlnak az égők az óriási karácsonyfán.
– Mire gondolsz? – kérdezte Gabe. Mia pislogott, és felemelte a tekintetét. Gabe fürkészően nézte.
– Olyan boldognak tűntél. Biztosan valami szépre gondoltál. Mia elmosolyodott.
– A karácsonyra gondoltam.
– A karácsonyra? – kérdezett vissza meglepetten Gabe.
– Jace mindig elvitt a Rockefeller Centerhez, a lámpagyújtó ceremóniára. Ez az egyik legkedvesebb karácsonyi élményem. Imádom az ünnepi fényeket és a nyüzsgést a városban. Szeretem a feldíszített kirakatokat nézegetni. Számomra ez az év legszebb időszaka.
Gabe elgondolkodva nézett, majd megrándította a vállát.
– Lisával mindig a hamptoni házunkban töltöttük a karácsonyt. Aztán miután elváltunk, végig dolgoztam az ünnepek alatt.
Mia szeme elkerekedett.
– Dolgoztál? Te dolgozol karácsonykor is? Gabe, ez szörnyű! Milyen ünneprontó vagy!
– Értelmetlen hűhó. Mia a szemét forgatta.
– Bárcsak tudtam volna! Meghívtalak volna, hogy töltsd Jace-szel és velem az ünnepeket. De azt hittem, hogy a szüleidnél vagy.
Mia elhallgatott és az ajkába harapott, mert sikerült megint beletenyerelnie egy kényes témába.
– Sajnálom! – mondta.
– Csak locsogok összevissza Gabe elnézően mosolygott.
– Semmi baj. Úgy tűnik apám végre belátta, mekkora marha volt, és most ki akar békülni az anyámmal. Isten tudja, hogy sikerül-e neki.
Mia ámulva nézett rá.
– Ezt ő mondta?
– Ó, igen – Gabe gondterhelten sóhajtott.
– Ebéd közben, amikor ma bejött az irodába. És miután tegnap a barátnője rám nyomult a partin. Mia felhördült, és Gabe elnevette magát.
– És mit szól ehhez az anyád?
– Lövésem sincs. Szerintem még nem is ment el hozzá, hogy a bocsánatáért könyörögjön. Arról hallottam volna.
– Nem tudom, én meg tudnám-e bocsátani neki, hogy lefeküdt azokkal a nőkkel – jegyezte meg Mia keserűen.
– Ez szörnyen fájhatott anyádnak.
– Azt állítja, egyszer sem volt hűtlen hozzá. Mia hitetlenkedve nézett, na persze. Gabe legyintett.
– Fogalmam sincs, mit ért hűtlenség alatt, és nem is tudom, számít-e, hogy nem feküdt le velük. Az egész világ azt hiszi, hogy igen. Az anyám is ezt hiszi. Ez annyira megalázó… Nem hiszem, hogy egyhamar túlteszi magát rajta.
– Ez nagyon nehéz lehet neked – jegyezte meg megértően Mia. Szegény Gabe, micsoda pocsék napja volt! Előbb az apja zúdította rá a baját, aztán pár órával később feltűnt az exneje is… Gabe kényelmetlenül érezte magát az együttérzésétől, és elfordította a fejét. Megkönnyebbülés csillant fel a szemében, amikor a pincér kihozta az előételt.
A friss tenger gyümölcsei mámorítóan illatoztak. Mia kéjesen szippantott a levegőbe. A pincér elé tette a grillezett rákot, a ropogósra sült makrahalat pedig Gabe elé.
– Mmm, a tiéd istenien néz ki – állapította meg Mia. Gabe elmosolyodott, és a villájára tűzött egy falatot, majd az asztal fölött feléje nyújtotta. Mia bekapta, és közben összefonódott a tekintetük.
Meglepően bensőséges pillanat volt, ahogy Gabe megosztotta vele az első falatot. Aztán Mia száját figyelte, miközben leeresztette villáját a tányérja mellé.
Mia is levágott egy darabkát a rákból, és feléje nyújtotta, épp úgy, ahogy az előbb ő tette. Gabe egy másodpercig habozott, aztán elfogadta a falatot.
Miát nyugtalanította, mennyire meghatotta ez az apró, kedves gesztus. Lesütötte a szemét, és az evésre igyekezett figyelni.
– Finom? – kérdezte Gabe pár hosszú perccel később. Mia felnézett, és elmosolyodott.
– Mennyei! Már majdnem jól is laktam.
Gabe felemelte az öléből a szalvétát, megtörölgette vele a száját, majd az asztalra dobta. Amikor Mia letette a villát és eltolta magától a tányért, felkelt az asztaltól, és kinyújtotta feléje a kezét.
– Táncoljunk! Mia olyan izgatott volt, mint egy tini lány az első randin. Hagyta, hogy Gabe felhúzza a székből, és a tánctérre vezesse.
Gabe maga felé fordította és szorosan magához ölelte, míg a testük végre tökéletesen összesimult. Keze végigsiklott Mia hátán, majd birtoklóan megállt a derekán, épp a ruha kivágása fölött.
Mia elégedetten felsóhajtott, és behunyta a szemét, amikor Gabe a homlokához nyomta az állát. Alig mozogtak, csak ringatóztak a zene dallamára, egymás karjába fonódva. Szerette volna, ha ez a mágikus pillanat örökké tart. Boldogan
elhitette
volna magával, hogy Gabe csakis az övé, és hogy a kapcsolatuk nem csupán a
szexről szól. Nincs abban semmi rossz, ha egy kicsit álmodozik. Utóbb talán
fájdalmas lesz a kijózanodás, de most át akarta adni magát ennek a mesés
érzésnek.Gabe lágyan simogatta a hátát, miközben magához szorította. Mia a nyaka felé fordította az arcát, hogy érezze az illatát. Legszívesebben megcsókolta volna a fülcimpáját és aztán végig a nyakát. Imádta a bőre ízét, de eddig nem sok lehetősége adódott megkóstolni, mert mindig Gabe irányított szex közben.
Mit nem adna azért, ha egy éjszakán át ő fedezhetné fel a testét! Egyik dal követte a másikat, és még mindig összesimulva lépdeltek. Egyikük sem akarta megtörni a varázst, amely körbeölelte őket, mint egy saját univerzumot, melyben csak ők ketten léteztek egymás számára. Mia behunyta a szemét, és élvezte, ahogy Gabe a zene hullámaira ringatózva a karjában tartotta és simogatta. Valósággal szeretkeztek a táncparketten. Ez nem szex volt – nem az a durva, elsöprő szenvedély, amely elhatalmasodott rajtuk, valahányszor csak lekerült róluk a ruha.
Sokkal édesebb volt. Lágyabb. Bensőségesebb. És Mia minden másodpercét ki akarta élvezni. Most bele tudott volna szeretni Gabe-be. Valójában épp ezt tette.
– Van fogalmad arról, menyire kívánlak most? – suttogta a fülébe Gabe.
Mia mosolygott, és Gabe füléhez emelte a száját.
– Nincs rajtam alsónemű.
Gabe hirtelen megállt, azzal sem törődött, hogy úgy tegyen, mintha táncolna. Mia érezte a merevedését, ahogy magához szorította.
– Jesszus, Mia! Hogy mondhatsz nekem ilyet egy kurva étterem kellős közepén. Mia újra elmosolyodott, és ártatlan szemmel nézett fel rá.
– Csak azt hittem, tudni szeretnéd.
– Most azonnal eltűnünk innen – dörmögte válaszul Gabe. Mielőtt még Mia megszólalhatott volna, karon ragadta és a kijárat felé húzta, másik kezével pedig a mobiljáért nyúlt a zsebébe. Mázli, hogy nem hozott retikült, az most ott maradt volna az asztalon.
Gabe gyorsan elhadarta a sofőrnek, hogy jöjjön értük. Az utcára érve a bejárathoz közel maradtak, távol a járókelőktől. Gabe védelmezően szorította az oldalához.
– Gabe, mi lesz a számlával? – kérdezte riadtan Mia, mert eszébe jutott, hogy csak úgy kisétáltak az étteremből. Gabe türelmesen nézett le rá.
– Majd hozzáírják a többihez. Törzsvendég vagyok. Meghagytam, hogy minden egyes fogyasztáshoz borravalót is számoljanak, szóval ne aggódj. A kocsi eléjük gördült, és Gabe betessékelte hátra. Amint elindultak, megnyomott egy gombot, és egy elsötétített üvegfal leválasztotta őket a sofőrtől.
Mia úgy pezsgett a várakozástól, mint egy felrázott üveg kóla. Gabe gyorsan lehúzta a sliccét, elővette gyönyörű, hatalmas farkát, és addig húzogatta rajta a kezét, míg kőkeményen nem állt. Mia megigézve bámulta lenyűgöző férfiasságát.
– Húzd fel a ruhád, és ülj az ölembe – utasította Gabe. Mia feltérdelt az ülésre, és felhúzta a szoknyáját a derekáig, kivillantva hosszú combjait. Gabe az ülés közepére csúszott, megfogta a kezét és az ölébe húzta, hogy meglovagolja.
Benyúlt a ruha alá, és végigcsúsztatta a kezét Mia belső combján a puncijáig, és közben elégedetten vigyorgott.
– Ez az én kicsikém – duruzsolta.
– Istenem, azóta fantáziálok róla, hogy megbaszlak ebben a ruhában és a dögös tűsarkúban, mióta kiléptél a fürdőszobámból.
Benyúlt Mia puncijába, és néhányszor ki-be járatta benne az ujját, majd kihúzta és a szájához emelte. Csillogott Mia hüvelynedvétől. Kinyújtotta a nyelvét, és lassan végignyalta, amitől Mia csaknem azonnal elélvezett. Basszus, ez a pasi halálos volt! Aztán Mia ajkához nyújtotta az ujját.
– Nyald le! – mondta mély, izgató hangon.
– Kóstold meg magad! Mia döbbent volt, de iszonyú kíváncsi is, és habozva ugyan, de kinyitotta a száját, és bekapta Gabe ujját. Finoman megszívta, amitől a férfi pupillái rögtön kitágultak. Farka felágaskodott, türelmetlenül keresve Mia punciját.
Gabe egyik kezével tartotta a farkát, kivette az ujját Mia szájából, hogy a másikkal megfogja a csípőjét, aztán ráengedte egyenesen a farkára.
Miának eszébe villant, hogy még sosem volt része ilyen hihetetlenül perverz luxusban. Manhattan fényei elsuhantak a szeme előtt, és fél füllel hallotta a forgalom zaját, miközben Gabe baszta a kocsija hátsó ülésén.
Két kézzel megragadta a csípőjét, hogy megtartsa, és egyre gyorsabban, egyre hevesebben mozgott alatta. Versenyt futott az idővel, hogy mindkettőjüket eljuttassa a csúcsra mielőtt a lakásához érnének. Mia élvezett el először. Orgazmusa olyan volt, mint egy óriási fényvillanás, mely egy hurrikán erejével sodorta magával. Alig kapott levegőt, és úgy kapaszkodott Gabe vállába, mintha az élete múlna rajta. A kocsi lassított.
Gabe ebben a pillanatban élvezett el, mélyen és forrón telespriccelve a hüvelyét. Közben magára húzta Miát, hogy egyeden centi se válassza őket el egymástól, amikor elárasztja az ondójával. A kocsi megállt a bejárat előtt. Gabe megnyomott egy gombot, hogy szóljon a sofőrnek.
– Várjon még pár percet, Thomas – mondta halkan.
Gabe nem mozdult, a farka még mindig lüktetett Mia ölében. A kezébe vette Mia arcát, és megcsókolta. Olyan hosszan és puhán, ami tökéletes ellentéte volt az előbbi féktelen hévnek, ahogy a magáévá tette.
Forrón, gyöngéden csókolta, mintha így akarná elmondani neki, amit szavakkal képtelenség lenne. És amit soha ki nem mondana.
Magához ölelte Miát és a haját simogatta. Így ültek összebújva, míg a farka lassacskán elernyedt benne.
Végül felemelte Miát, és maga mellé húzta az ülésre. Elővett egy zsebkendőt a zsebéből, és Mia combjai közé szorította, aztán magát is megtisztogatta. Komótosan eltette a farkát és felhúzta a sliccét. Megigazította magán az öltönyét, miközben Mia leengedte a derekán a ruháját.
– Kész vagy? – kérdezte. Mia bólintott. Túlságosan zilált és kifacsart volt ahhoz, hogy szólni tudjon. Amúgy sem lett volna semmi értelme annak, amit kinyögött volna.
Gabe kinyitotta a kocsiajtót, kiszállt, és fél perccel később átért a másik oldalra, hogy kinyissa neki az ajtót.
– Ma éjjel megint itt alszol – mondta Miának, miközben a bejárathoz mentek.
Ugyan ez nem kérés volt, de a hangjából hiányzott a szokásos arrogancia. Úgy közölte vele, mint egy tényt, mintha nem is lenne más elképzelhető lehetőség. Aztán egy másodpercre felvillant a bizonytalanság a szemében, de olyan röviden, hogy Mia nem is volt biztos abban, hogy ezt látta. Némán bólintott, elfogadva az ultimátumot.
– Persze hogy maradok – felelte szelíden. Felmentek a lifttel, és miután kiszálltak, Gabe magához vonta, miközben a liftajtónak dőlt, hogy ne csukódjon be.
– Várj meg az ágyban – súgta Mia fülébe.
– Nem maradok sokáig. Mia felemelte a fejét, és puhán megcsókolta.
– Várni foglak. Azon nyomban látta a férfi szemében az elégedettséget. Aztán Gabe elengedte, és hátralépett, hogy az ajtó bezárulhasson.